Mi marad meg, és mi változik?
Jövőre csak meghatározott rekreációs keretben a SZÉP-kártya támogatás, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás értékéből az adóévben személyenként a minimálbérösszegét meg nem haladó rész, a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész maradna meg béren kívüli juttatásként, a 100 ezer forint pénz, mint béren kívüli juttatás, megszűnne.
Továbbá egyes meghatározott juttatásnak is csak
- az előbbi juttatások értékhatárokat meghaladó része,
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélőszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata,
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény (Öpt.) előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
- a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon adott juttatások,
- az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása, azzal, hogy egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány/közalapítványt esetében mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az a rész, amely nem haladja meg az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát;
- az eddigi három helyett, évi egy alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű csekély értékű ajándék,
- az olyan juttatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,
- az egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség (beleértve a résztvevőknek a minimálbér 25 százalékát megnem haladó értékű ajándék költségét),
- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
- a jogszabály alapján adott adóköteles juttatás
minősülne.
A juttatásokat érintő további változás, hogy egy új törvény értelmében az egészségügyi hozzájárulás (eho) 14 és 19,5 %-os mértékeit egységesen a 19,5 % szociális hozzájárulási adó (szocho) váltaná fel. Így a juttatónak az új szabályozás szerint a megmaradó egyes meghatározott juttatások esetében továbbra is a juttatás értékének 1,18-szorosa lenne az adó-és szocho-alap, míg a megmaradó béren kívüli juttatások kedvezménye a mostani 14% eho helyett az lenne, hogy a fizetendő szja- és szocho-alap megállapításához az 1,18-as szorzót nem kellene alkalmazni.
Mindez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében)
- magánszemély javára kötött biztosítást,
- munkahelyi étkezést,
- étkezési Erzsébet-utalványt,
- saját üdülőbe ingyenes, kedvezményes beutalót,
- iskolakezdési támogatási utalványt
- helyi utazási bérletet,
- iskolarendszerű képzési költség átvállalását,
- önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást,
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulást
- a munkáltatónál szabályozott juttatásokat
adhatna ugyan, de ezek adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kellene alkalmazni.
Ugyanez vonatkozna az adómentesség alól kivenni javasolt
- lakáscélú munkáltatói támogatásra,
- mobilitási támogatásra,
- hallgatói hitel-törlesztés munkáltatói támogatására,
- sportbelépők, kulturális belépők juttatására is.
Mindazonáltal úgy tűnik, marad egy „kiskapu”, amely az adócsomagban javasolt változások elfogadása után is lehetővé teszi a munkáltatók, kifizetők számára, hogy adjanak olyan juttatásokat a foglalkoztatottaknak, sőt más magánszemélyeknek és azok hozzátartozóinak is, amelyek számukra adómentesek, csak a juttatónak kell az 1,18x(0,15+19,5) közterhet fizetnie.
Mire jó a célzott szolgáltatás?
Az Öpt. lehetővé teszi, hogy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár munkáltatói tagja a pénztártag alkalmazottai számára, vagy a pénztár támogatója az általa meghatározott pénztártagok számára ún. célzott szolgáltatást nyújtson [Öpt. 12/A. §].
A célzott szolgáltatásra befizetett összeg olyan adomány, amely jövőre is egyes meghatározott juttatásnak minősül, utána az 1,18x(15%+19,5%) közterhet a befizetőnek kell teljesítenie, míg a szolgáltatásban részesülő magánszemélyeket nem terheli adókötelezettség. A munkáltatók, támogatók akár rendszeresen (például havonta) is, sőt több pénztárba is teljesíthetnek ilyen befizetéseket, amelyek terhére célzott szolgáltatásként az adott pénztár alapszabályában, illetve szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások nyújthatók adómentesen [Szja tv. 1. számú melléklet 6.10. pont].
Ilyen szolgáltatás lehet például nyugdíjpénztár esetében az egyszeri egyösszegű kifizetés a nyugdíjba vonuláskor, vagy akár meghatározott időn át adott összeg kifizetésére is sor kerülhet a nyugdíjba vonult munkavállalók részére.
Az önsegélyező é s egészségpénztár pedig adhat célzott szolgáltatást többek között
- gyermek születéséhez, neveléséhez (iskolakezdéshez), taníttatás költségeihez,
- munkanélküliséghez,
- tűz- és elemi károkhoz,
- egészségi állapothoz, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz költségekhez,
- halálesethez,
- közüzemi díjak megfizetéséhez,
- lakáscélú jelzáloghitel törlesztéséhez,
- otthoni, illetve idősgondozáshoz,
- egészség-szűrési, egészségmegőrző, betegség megelőző programokhoz.
Ezek közül a munkáltató, illetve a támogató választja ki a nyújtani kívánt szolgáltatásokat, amelyek fedezetét az általa közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására befizetett adomány képezi.
A célzott szolgáltatás nyújtását vállaló munkáltatónak, illetve a támogatónak szerződést kell kötnie a pénztárral [Öpt. 12/A. § (4) bekezdés], amelyben meg kell határozni a célzottszolgáltatások
- körét;
- nyújtására a munkáltató vagy támogató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
- nyújtásának módját, rendjét, határidejét;
- eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
- az elszámolás rendjét;
- eredményessége értékelésének módját, rendjét.
Látható, hogy ez a konstrukció lényegében alkalmas lehet a cafeteria kiváltására, az eddiginél szélesebb körű juttatási csomagok kialakítására, ráadásul olyan pénztártagok esetében is alkalmazható, akik a támogatóval nem állnak munkaviszonyban, vagy személyes közreműködői jogviszonyban, hanem például megbízási szerződéssel foglalkoztatottak, vagy csak tagok (tulajdonosok) a társas vállalkozásban.
A célzott szolgáltatásra befizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként, támogatóként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékaiba) kell helyezni, és csak a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani, azt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet [Öpt. 12/A. § (5) bekezdés].
Fontos előírás, hogy a célzott szolgáltatást a munkáltatói tag valamennyi, a pénztárban tag munkavállalója, illetve a támogatásról szóló szerződésben meghatározott tagsági kör, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell [Öpt. 12/A. § (3) bekezdés].
ado.hu