Koronavírus – Egyre több kérdés merül fel a munkáltatókban és a munkavállalókban a koronavírus miatt. A vírus ugyan lassan, de terjed Európában, emellett pedig megjelent a karantén fogalma is. Vajon milyen munkajogi szabályokat kell figyelembe venni karantén ideje alatt? Cikkünk némi információt adhat, hogy mégis mire számíthatunk ilyen helyzetben.
Milyen lehetőségei vannak egy cégnek a karantén kihirdetése előtt?
A munkáltatónak ilyen esetben lehetősége van arra, hogy a munkavállalót meghatározott ideig távmunkában alkalmazza. Amennyiben a munkavállalónak bármilyen költsége merül fel az otthoni munkavégzés miatt, azt természetesen a munkáltatónak meg kell térítenie a részére.
Másik megoldás lehet a munkáltatónak, hogy a munkavállalót szabadságra küldi. Ilyenkor érdemes úgy kiadnia a szabadságot, hogy az legalább 14 egybefüggő napra essen. Amire még külön érdemes odafigyelni, hogy ezt a munkavállalóval a szabadság kiadását megelőzően 15 nappal korábban közölni kell. Érdemes tehát felkészültnek lenni az adott témában és figyelni a koronavírussal kapcsolatos híradásokat.
Harmadik lehetőségként, dönthet úgyis a munkáltató, hogy nem kell munkát végezniük az alkalmazottaknak. Ebben az esetben a munkavállalókat az alapbérük illeti meg, és ilyenkor nem kell előre tájékoztatni a munkáltatónak a dolgozóit. Ez akkor lehet reális megoldás, amikor már nagyon közeledik a járvány, viszont a hatóságok még nem rendeltek el járványügyi zárlatot.
A karantén ideje alatt
A karantént /járványügyi zárlat/ az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg és intézkedik annak kihirdetéséről, amit azonnal végrehajthatónak is nyilváníthat.
Közeleg a koronavírus. Mit tegyünk, ha munkavállalóként kerülünk karanténba?
Azoknak a munkavállalóknak, akik nem betegek és megoldott a munkavégzésük a karantén ideje alatt, nekik továbbra is fennáll a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük. Amennyiben a munkahelyük és lakóhelyük a karantén területén helyezkedik el és a hatóság nem rendelt el kijárási tilalmat, így ebben az esetben meg kell jelenniük a munkahelyükön és munkát kell végezniük.
Abban az esetben, ha a munkavállaló úgy kerül karanténba, hogy a munkahelye a karantén területén kívül továbbra is működik, akkor a munkavállaló – önhibáján kívül – nem tesz eleget a munkavégzési kötelezettségének, Ilyenkor nem lesz jogosult díjazásra, mert a járványügyi karanténba esés nem minősül fizetett távollétnek.
Viszont a munkavállaló természetesen nem maradhat a karantén ideje alatt sem pénzbeli ellátás nélkül, így ebben az esetben jogosult lesz táppénzre, hiszen a karantén ideje alatt nem tud megjelenni a munkahelyén, ill. más munkakörben sem foglalkoztatható átmenetileg.
Fontos tudnivalók, ha munkáltatóként kerülünk karantén alá
Ha a munkahelyet karantén alá vonták, akkor a munkáltató nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének (pl. a dolgozók be sem jutnak a gyár területére), de olyan is előfordulhat, hogy a raktárban elfogy a nyersanyag, emiatt a cég nem tud tovább termelni. Ilyenkor az állásidőre a munkavállalónak alapbért kell fizetni.
Ha viszont ez az időszak elhúzódik, és továbbra sem érkezik nyersanyag utánpótlás a karantén miatt és a munkáltató sem ér oda a telephelyére, nos ilyen esetben ezt a fennálló helyzetet elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni. Így amennyiben emiatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozóját, akkor nincs alapbér fizetési kötelezettsége sem.
Tényleg elháríthatatlan külső oknak számít a karantén?
Ennél a pontnál több egymásnak ellentmondó választ is találhatunk az interneten. A biztosítók például elháríthatatlan külső oknak tekintik a karantént és erre hivatkozva nem fizetnek. Vajon a munkaügyben hogyan viszonyuljunk ehhez a kérdéskörhöz? Legelőször is a körülményeket vizsgáljuk meg egy adott időpontban. Ilyenkor érdemes szemügyre venni, hogy mik a szerződő felek kötelezettségei és ennek mentén igazodni a kialakult szituációhoz. Figyeljünk arra, hogy lehetőleg semmiképp se terheljük meg aránytalanul a másik felet ahhoz, hogy teljesíteni tudjon.
