Kiskereskedelmi különadó: A koronavírus járvány okozta gazdasági válság kezelése érdekében a kormány közös közteherviselésre szólítja fel a kiskereskedelmi szektorokat, ennek fejében kiskereskedelmi különadót vet ki rájuk. De vajon kiket érint ez az intézkedés?
Magyarországon nem új keletű dolog a kiskereskedelmi különadó kivetése, hiszen 2010. és 2012. között érvényben volt már ez az adófajta. Tulajdonképpen most az történik, hogy a korábbi intézkedést vezetik be újra május 1-től, néhány módosítással kiegészítve.
Milyen ágazatokat érint a kiskereskedelmi különadó?
Ez az adónem egyaránt érinti a hagyományos bolti kiskereskedelmet és az internetes kereskedelmet. A szabály egyértelműen kimondja, hogy az élelmiszerrel, itallal, dohányáruval, állateledellel, elektronikai eszközökkel, háztartási cikkekkel, könyvel, sportszerrel, játékkal, ruhával és bútorral foglalkozó kiskereskedelmi szektorokra vethető ki a különadó.
Emellett még három kiskereskedelmi szektor is fizetni fog: az autókereskedők, a benzinkutak (az üzemanyag és az ottani boltok eladása után is) valamint a gyógyszer kiskereskedők.
Mennyit kell majd fizetni?
Az adót az éves nettó (áfát nem tartalmazó) árbevétel alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy az adott kereskedő nyereséges vagy veszteséges.
Az adómérték sávosan emelkedik:
- 500 millió Ft éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
- az 500 millió és 30 milliárd Ft közötti részre az árbevétel 0,1%-a,
- a 30 milliárd és 100 milliárd Ft közötti részre az adó az árbevétel 0,4%-a,
- a 100 milliárd Ft feletti árbevétel részre pedig 2,5%.
Mennyi kiskereskedőt érint ténylegesen a különadó?
Mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzletet jegyeznek ma Magyarországon, ezek többsége a fent említett sávos adómérték besorolás szerint nem fog fizetni. Körülbelül 1-2 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek az árbevétele meghaladja az 500 millió Ft-ot, de 30 milliárd alatt marad. Ezáltal az ő adóterhük minimális. Csupán néhány tucat olyan társaság van, amelynek éves árbevétele 30 milliárd forint felett van, de nem haladja meg a 100 milliárdot, így az ő adóterhük sem jelentős.
A kormány tehát nem a fent említett kiskereskedelmi ágazatok szereplőitől várja a tervezett 36 milliárd forintos adóbevételt. Marad körülbelül 10 olyan társaság, akiknek az éves forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot, azaz ők fizetnek a bevételük nagy része után 2,5%-os adót. Ide tartozik egyrészt a klasszikus kiskereskedelmi forgalmi toplistákon szereplő tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő, kivéve a három magyar üzletláncot. Emellett pedig az a három társaság fizet majd jelentős összegű adót, amelyek a legnagyobb benzinkúthálózatokkal rendelkeznek, és a fent említettek szerint az üzemanyag-értékesítés után is kell fizetniük.
A szabály kimondja, hogy a kiskereskedelmi különadó egyaránt vonatkozik a belföldi és a külföldi tulajdonú kereskedőkre, így tulajdonképpen a legnagyobb adófizetők között várhatóan csupán egy belföldi tulajdonost érint majd ez az intézkedés.
Ha a blogban megjelent írással kapcsolatban kérdése merül fel vagy a témában pontos információkra lenne szüksége, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, szakértő kollégáink a segítségére lesznek!
Nézze meg könyvelés szolgáltatás oldalunkat! >>>
