Az új adócsomag pontosítaná a bevétel, valamint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmát, és az adóalanyiság keletkezésére, szünetelésére, megszűnésére, illetve az áttérésre vonatkozó szabályokban is változásokat hozna.
1. A bevétel fogalmának pontosítása [Katv. 2. § 12. pontja g) alpont]
Nem minősül bevételnek a kisadózó egyéni vállalkozó esetében annak a tárgyi eszköznek az eladási ára, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt a vállalkozás. Az Szja tv.-ben foglalt rendelkezéssel azonosan nem minősül kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi sem.
Amennyiben a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia, azaz az ingó- és ingatlanértékesítésre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmazni.
A Katv. 2. § 24. pontja az Szja törvénnyel azonos módon határozza meg a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a fogalmát, mely szerint ilyennek minősülnek az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
2. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás (Katv. 2. § 22. pontja)
Pontosításra került a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma. Az Szja tv. tervezett módosítása is hasonlóan fogalmazza meg e fogalmat.
A módosítás eredményeként ilyennek minősül az a támogatás is, amelyet a magánszemély
a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap,
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatás címén kap.
3. Átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő katás vállalkozások [Katv. 4. § (2) bekezdés]
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az adóalanyiság választásával kapcsolatos bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. E rendelkezés alkalmazásában tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, az e törvény szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is, amennyiben jogosult az adóalanyiság választására (bt., kkt).
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő és a kataalanyiságot választó társaságnak átmenetileg sem kell a társasági adó szabályait alkalmaznia.
4. Az adóalanyiság választása [Katv. 4. § (3) és (4/a) bekezdései]
A jelenleg hatályos rendelkezések szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Ez az időtartam lerövidül, mivel a tervezet szerint ez az időszak a bejelentés évére és az azt megelőző 12 hónapra szűkül adószám törlése esetén. (Az adószám felfüggesztésének jogintézménye 2018-tól megszűnt.)
A Katv. 4. §-ának új (4a) bekezdése szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás sem, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.
5. Főállású kisadózó biztosítási jogviszonyának szünetelése [Katv. 10. § (1a) bekezdése]
Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni.
A tervezet szerint nem szünetel a főállású kisadózó biztosítása, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót (pl. a gyesen lévő katás egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat és megfizeti a tételes adót, hogy a bevétele után ne kelljen a 40 százalék adót megfizetni).
6. Az adóalanyiság megszűnése [Katv. 5.§ (1) bekezdésének h) és j) pontjai]
A Katv. 5. § (1) bekezdésének h) pontja alapján megszűnik az adóalanyiság a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg.
A benyújtott tervezet szerint az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának időpontjától szűnik meg az adóalanyiság.
A Katv. 5. § (1) bekezdésének j) pontja alapján a NAV visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja.
A tervezet szerint nem kell igazolni a tartozás megfizetését, mivel az az adóhatóság előtt is ismert adat. (Hatálybalépés: kihirdetést követő nap)
7. Áttérési szabályok társas vállalkozások esetén [Katv. 26. § (2) és (3) bekezdése]
A módosítás – tartalmi változás nélkül – pontosítja az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésének határidejét. A kata hatálya alá áttérő adózók az első részletet a társasági adó, a kisvállalati adó vagy az egyszerűsített vállalkozói adó vonatkozásában benyújtandó záróbevallás benyújtásával egyidejűleg fizetik meg, a következő két részlet pedig az áttérést követő első és második év május 31-éig esedékes.
Amennyiben az ügyvédi iroda 2018-ban vált a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává, akkor a Katv. 26. §-a szerinti osztalék utáni adót kiváltó adót nem fizette meg. Abban az esetben, ha ezen adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, úgy az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül az iroda esetében vállalkozásba befektetett összegnek és csökkenti a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke összegét.
adozona.hu