A Kúria nemrégiben hozott döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság több ágazatában is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet. Ilyen lehet a kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás.
Aki ma Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytat, az bizonyára találkozott már az évente két részletben fizetendő helyi iparűzési adóval. Ennek alapja a nettó árbevétel, mely csökkenthető:
- az anyagköltséggel,
- a közvetített szolgáltatások értékével,
- az eladott áruk beszerzési értékével,
- az alvállalkozói teljesítések értékével és
- a kutatás és fejlesztés közvetlen költségével
Burján Ákos, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának cégtársa így fogalmaz: „A fenti tételek nem véletlenül hasonlítanak számviteli fogalmakra, hiszen a helyiadó-törvény sok esetben a számviteli törvényből emelte át azokat, illetve saját fogalommeghatározásait az abban foglaltakra hivatkozva határozza meg. Legalábbis ezt gondolhattuk, amíg a Kúria felül nem írta ezt a sok éves gyakorlatot. Az elmúlt időszak kapcsolódó eseteiben hozott bírói döntések, pontosabban az anyagköltség és az eladott áruk beszerzési értékével történő iparűzésiadó-alap csökkentésének bizonytalanságai arra ösztönöztek minket szakértő kollégáimmal, hogy mélyebben is foglalkozzunk a kérdéskörrel”.
Kit érint az iparűzési adó?
A könyvkiadók nyomdaköltségeinek (a nyomdáktól megrendelt kiadványok költségének iparűzési adó kezelése) már évek óta a budapesti adóhatóságok látóterében volt. Az adóhatóság az ellenőrzések során a kiadók által megrendelt kiadványok ellenértékét anyagköltség, illetve eladott áruk beszerzési értéke helyett igénybe vett szolgáltatásnak minősítette.
Az adóhatóság azzal indokolja ezt, hogy szerintük ezek a kiadványok késztermék jellegüket a kiadónál nyerik el. Tehát az adóhatóság szerint az elkészült kiadványok átadásakor termékértékesítésről nem lehet beszélni, csak szolgáltatás nyújtásról. Ezt az érvelést az elmúlt években, több esetben is megerősítette a Kúria.
A Kúria álláspontja miatt egy ideje sejthető volt, hogy a helyi adóhatóságok más iparágak esetében is megkérdőjelezhetik az anyagköltségként, illetve eladott áruk beszerzési értékeként történő iparűzésiadó-alap csökkentést a csak a megrendelő felé értékesíthető, egyedi specifikációval rendelkező termékek beszerzése esetén.
Többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség
Röviden összefoglalva elmondható tehát, hogy ennek a kockázata különösen olyan esetekben mérlegelendő, ahol a termeléshez felhasznált „tényező” valamilyen specifikációval, egyedi jellemzővel is bír (például: egy márkajelzéssel), vagy azt a beszállító kötelmi rendelkezés, és/vagy szellemi alkotások joga (például: iparjogvédelem, szerzői jogvédelem stb.) szerinti korlátozás okán csak és kizárólag a megrendelő részére értékesítheti. Ezen esetekben a Kúria megközelítése alapján félő, hogy a magyar gazdaság számos szereplőjénél (például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás stb.) is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.
Burján Ákos a következőket mondta erről: „A fentiek tükrében felmerül az a kérdés is, hogy a Kúria álláspontja ezen tételek számviteli besorolására, illetve egyéb adónemekben történő megítélésére milyen hatással lehet. Álláspontunk szerint javasolt az iparűzési adókalkulációk ilyen szemmel történő áttekintése és a lehetséges kockázatok megfelelő kezelése”.
Ha a blogban megjelent írással kapcsolatban kérdése merül fel vagy a témában pontos információkra lenne szüksége, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, szakértő kollégáink a segítségére lesznek!