A kérdés konkrétan így szólt: “Munkavállalónk számára szeretnénk lakásvásárlási támogatást nyújtani. Egyedülállóként igazolt jövedelme alapján nem tudja a vásárláshoz szükséges önerőt teljes mértékben biztosítani, viszont így a banktól nem kap hitelt. Milyen formában tudnánk számára adómentes támogatást nyújtani? Tudunk neki mint munkáltató közvetlenül segíteni, vagy csak hitelintézeten keresztül? Mekkora lehet a támogatás mértéke, lehet-e egyösszegű a támogatás, és milyen nyilatkozatokat kell kitöltenünk? Az adómentességhez milyen részeket kell vizsgálnunk – gondolunk itt a szobaszámra stb.”
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú melléklet 2.7. pontja értelmében az adómentesen adható lakáscélú támogatás hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján adható.
További szabályokat az említett melléklet 9.3. pontja tartalmaz, a lebonyolítására vonatkozó előírások pedig a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben találhatóak meg.
Az előírások lényeges elemei többek között a következők:
– A vissza nem térítendő támogatás a vételár 30 százalékáig, de a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.
– A támogatás közvetlen folyósítása a munkavállaló számlájára önmagában nem elegendő, a munkáltatónak mindenképpen egy bank (hitelintézet) vagy a kincstár közreműködésével kell a támogatást nyújtania. Egyes bankok és a kincstár felkészültek erre, ügyfélszolgálataik részletes tájékoztatást adnak a folyósításhoz szükséges tudnivalókról (igazolások, nyilatkozatok stb.). Célszerű annak a banknak a közreműködését kezdeményezni, amelyik a lakás vásárlásához hitelt nyújt.
– A méltányolható lakásigény az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében további egy lakószoba.
– A szobaszám elbírálása szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.
A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
– Az együttköltöző, együttlakó családtagok körébe sorolandók jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá a munkavállaló polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.
Fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.
– A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, többek között a támogatásnak a vételár kiegyenlítésére történt felhasználását igazoló okirattal.