marker
1044 Budapest, Fiumei út 14.
email
arz.bt@upcmail.hu

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben rengeteg ember veszítette már el a munkáját, a kormány megakadályozva ezt a folyamatot létrehozta a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretén belül a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását. Írásunkban összefoglaltuk, hogy miről szól ez az intézkedés pontosan és kikre vonatkozik ez a bértámogatási forma.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatásról bővebben

Komoly kihívások elé állítja a koronavírus a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt. Sorra szűnnek meg munkahelyek vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatják tovább a dolgozókat, mert csak így tudják elkerülni a vállalatok a teljes bezárást. Ezt a helyzetet próbálta a kormány orvosolni oly módon, hogy létrehozott egy Gazdaságvédelmi Akciótervet, amely tartalmazza azt az intézkedést, amit már mindenki nagyon várt. Ennek a teljes neve a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása és lényegében azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatóknak ne kelljen létszámleépítéseket végrehajtaniuk és a munkavállalók is hozzájussanak a kieső bérükhöz. Ennek az intézkedésnek a részletei az alábbi pontokban olvashatók.

A főbb pontok részletesen:

  • A munkaidő 15 és 75%-kal csökkenhet, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy akit eredetileg 8 órában foglalkoztatnak, viszont most napi 2 órában dolgozik, így az ő esetében is jár az állami támogatás a csökkentett munkaidős foglalkoztatása esetén.
  • Kizárólag a programban résztvevő dolgozókra áll fenn a létszámtartási kötelezettség.
  • A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A rendelet kimondja: “a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is”.
  • A támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének a 70%-a.
  • A rendelet kimondja, hogy a támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét. Viszont csak akkor nem kell kiegészíteni a munkabért a teljes eredeti bér összegére, ha 50%-nál nagyobb a kiesés. Vagyis 4 órás foglalkoztatásnál még ki kell egészíteni.
  • A munkaügyi hivatal elfogadó határozatával a munkaszerződés módosítás automatikusan megtörténik. 
  • A kieső munkaidő alatt szervezendő képzéseket a támogatások elnyerésétől számítva 2 éven belül lehet megszervezni. 
  • Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető az állami támogatás.
  • Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik a bértámogatás.
  • A munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.
  • Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg.

Mit kell tudni az egyéni fejlesztési időről?

Az egyéni fejlesztési időről érdemes megemlíteni néhány fontos információt. Azt érdemes tudni róla, hogy erre az időtartamra a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ugyanakkor köteles a munkáltató rendelkezésére állni [Rendelet 1. § b) pont, 4. § (2) bekezdés c) pont]. Az egyéni fejlesztési időben a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésen köteles részt venni [Rendelet 1. § b) pont]. Ez tulajdonképpen a munkavállaló valamilyen formájú továbbképzését jelenti. Például nyelvet tanulhat, vagy szakmai képzésen vehet részt, ugyanakkor ezt az időtartamot a munkavégzéstől élesen el kell különíteni.

A támogatás igénylésének a folyamatáról röviden

A bértámogatás igénylése során bizonyítani kell, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Fontos eleme még, hogy az állami támogatás igénybevételéhez a munkáltatónak és a munkavállalónak együttesen kell benyújtania kérelmet és a következő feltételeknek kell megfelelniük:

Feltételek munkavállalói oldalról:

  • ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban;
  • a munkáltatóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll;
  • nem tölti a felmondási idejét;
  • ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőhöz kapcsolódó egyéb támogatásban;
  • munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül;
  • az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettséggel nem rendelkezik.

Feltételek munkáltatói oldalról:

  • nem tartozik a rendelet 1. § d) pontja szerinti kizárt személyi körbe;
  • vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalóját csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében;
  • a támogatás iránti kérelmében bemutatja a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését;
  • a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette;
  • az általa esetlegesen elrendelt munkaidőkeret lejárt vagy lezárta;
  • legalább 6 hónapja működik;
  • a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában;
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – feltételeinek, valamint e feltételek fennállása a külön jogszabályban meghatározott módon igazolásra kerül;
  • nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban;
  • december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a 37/2011. (III.27) kormányrendelet 6. § (7) bekezdése szerint.

Ha a blogban megjelent írással kapcsolatban kérdése merül fel vagy a témában pontos információkra lenne szüksége, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot, szakértő kollégáink a segítségére lesznek!

Nézze meg könyvelés szolgáltatás oldalunkat! >>>