Idén január 1-jétől az áfatörvény módosítása miatt, már hazánkban is lehetőség nyílik a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére.
Mi is az a behajthatatlan követelés?
Legelőször is át kell gondolni azt, hogy a követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés fogalmának, amely eltér a számviteli törvény definíciójától. Tulajdonképpen csak akkor van lehetőség adóalap-csökkentésre, ha már biztos, hogy a követelés nem fog megtérülni, véglegesen behajthatatlanná vált. Behajthatatlan követelésnek csak az alábbi okok valamelyike alapján lehet minősíteni egy tartozást:
- a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet csak részben fedezi,
- a hitelező csődeljárás, felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
- a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
- a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
A behajthatatlan követelések további feltételei:
A fenti pontokban felsoroltakon túl még további feltételeknek is meg kell felelniük a behajthatatlan követeléseknek:
- A követelés csak eredeti, csak az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített, csak termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakadó követelés lehet.
- Nem lehet fordított adózás alá eső ügylet.
- Fennálló követelésnek kell lennie.
Másodjára össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat:
- a nemleges foglalási jegyzőkönyvet
- az eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e törvényekben foglalt követelményeknek megfelelő egyezségi megállapodást
- a felszámoló igazolását
- az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratokat.
Ezeket a dokumentumokat az önellenőrzés jóváhagyásakor az adóhatóság is ellenőrizni fogja.
Harmadik lépésként meg kell vizsgálni, hogy az adóalany az adós és a hitelező valóban független felek-e. A kapcsolt vállalatokon kívül, azok sem csökkenthetik adóalapjukat, akik között névre szóló tulajdonosi jogviszony áll fenn, vagy az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vagy közöttük munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony áll fenn, illetve egymás, vagy a felsoroltak közeli hozzátartozói. Amennyiben a felek már független felek, de a korábbiakban a fentiek szerint kapcsoltak voltak, abban az esetben sincs mód adóalap-csökkentésére.
Hogyan történik az adós értesítése?
Írásban kell értesítenie az adóst a hitelezőnek arról, hogy behajthatatlan követelés jogcímén módosítani kívánja az adóalapját, kivéve, ha a partner időközben már jogutód nélkül megszűnt. Az értesítésben a hitelezőnek külön meg kell jelölnie a következőket:
- a módosítás jogcímét
- a számla sorszámát
- a behajthatatlan követelés összegét
nyilatkoznia kell, hogy adóalapját utólag csökkenti.
Az értesítés alapján az adósnak csökkentenie kell a levonható adóját.
Természetesen egy fontos kritériumnak meg kell felelnie a hitelezőnek is, mégpedig annak, hogy nem állhat és az eredeti ügylet idején sem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, a végelszámolási eljárás nem kizáró ok.
Továbbá, hogy az adós sem volt az ügylet időpontjában a felsorolt eljárások hatálya alatt, nem szerepelt az ügylet idején és az azt megelőző évben a nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkezők adatbázisában, adószáma nem volt a teljesítés időpontjában törölve, és az adóhatóság az ügylet időpontjáig nem adott tájékoztatást a hitelező részére arról, hogy az adós megkerüli adókötelezettségének teljesítését. Az adószámokat az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett cégszolgálati lekérdező felületen lehet ellenőrizni visszamenőlegesen.
Az adóalap csökkentésének feltétele
Legalább egy évnek el kell telnie a követelés megtérítésének esedékessége óta, valamint, hogy más módon nem térült vagy térül meg. Ha kezességvállalás, bankgarancia vagy biztosítás fedezi, akkor az utólagos adóalap-csökkentés köréből eleve ki van zárva. Csak adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentésre van lehetőség, tehát magánszemélyekkel szemben fennálló követelésekre nem lehet alkalmazni. Az adócsökkentés érvényesítésre csak a követelés elévülésén belül van lehetőség.
Az utolsó lépések
- értesíteni kell a partnert, önellenőrzést kell végre hajtani.
- A bevallással egy időben nyilatkozatokat kell tenni a NAV felé, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében: a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.
- A partneri értesítés hatására a vevőnek is ki kell igazítania korábbi bevallását. Be kell vallania az előzetesen felszámított adót fizetendő adót növelő tételként értesítés utáni adó-megállapítási időszakban. Nyilatkoznia kell a különbözet összegéről, valamint az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról.
Ha esetleg később a vevő mégis fizet ismét önellenőrzést kell végezni, és nyilatkozni kell a felsorolt adatokról.
Mi tehet az, aki nem felel meg a szabályoknak?
Szemmel látható, hogy bizony igen nehéz az összes feltételnek egyszerre megfelelni, viszont nem kell lemondaniuk azoknak sem az adóalap-csökkentésről, akik a szigorú szabályok miatt elesnének a lehetőségtől. Annak, aki nem felel meg a szabályoknak, 2020. április 22-ig lehetősége van különös eljárás keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes szervéhez kérelmet előterjeszteni, és közvetlenül a közösségi jogra hivatkozni. Azoknak is érdemes ezzel próbálkozni, akiknek behajthatatlan követelése 2015. december 31-e előtti.