I. Az új építésű lakás szerzésének illetékvonzata
Az új lakások építését segíti elő az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített illetékelőny. A kedvező illetékszabály érvényesítésének elsődleges feltétele, hogy az ingatlan lakásnak minősüljön. Az illetéktörvény alkalmazásában lakásnak a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant kell tekinteni a hozzá tartozó földrészlettel.
Lakásnak minősül ugyanakkor az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, ha annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri, vagyis a tetőszerkezete elkészült. Kitér az illetéktörvény arra is, hogy amennyiben az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni.
Lényeges azonban, hogy nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.) [illetéktörvény 102. § (1) bekezdés f) pont].
Új lakásnak az ingatlant a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követő első – illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét követően a vállalkozótól ingatlanforgalmazó, kezdő ingatlanforgalmazó, lízingcég vagy ingatlanalap vásárolja meg, akkor második – megvásárlásáig kell tekinteni [illetéktörvény 102. § (4) bekezdés].
A kedvező illetékszabályok akkor is alkalmazhatóak, ha nem „a nulláról” építkeznek, hanem a földhivatali nyilvántartás szerint nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épületet alakítanak át lakássá, illetve a lakóépületet (például tetőtér-beépítéssel) bővítik.
Az új lakás megvásárlásához kapcsolódó kedvező illetékrendelkezéseket – szemben jó néhány egyéb illetékelőnnyel – bármely személy érvényesítheti, nem csak magánszemélyek vehetik igénybe. Az illetékmentesség, illetve az illetékkedvezmény alkalmazásának ugyanakkor elengedhetetlen feltétele, hogy olyan új lakás képezze az illetékügy tárgyát, amelyet vállalkozó épített, építtetett, mégpedig kifejezetten értékesítés céljára.
Vállalkozónak egyfelől az illetéktörvényben meghatározott gazdálkodó szervezet [illetéktörvény 102. § (1) bekezdés h) pont], másfelől valamennyi vállalkozói tevékenység végzésére jogosult egyéb szervezet minősül [illetéktörvény 102. § (5) bekezdés].
Az illetékelőny mértéke az új lakás forgalmi értékétől függ, ugyanakkor abban az esetben is lehet érvényesíteni, ha a vevő nem a teljes lakást, hanem annak csak valamekkora tulajdoni hányadát szerzi meg. Fontos ugyanakkor, hogy a forgalmi értéket nem vagyonszerzőnként kell nézni, hanem a teljes lakás értékét figyelembe kell venni. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, a vagyonszerzőnek egyáltalán nem keletkezik illetékfizetési kötelezettsége. Ha pedig egy legfeljebb 30 millió forint forgalmi értékű új lakás képezi az adásvétel tárgyát, a fizetendő illetéket csökkenteni kell a 15 millió forint illetékalaprészre eső illeték összegével, vagyis 600 ezer forinttal.
2018. január 1-jétől az illetékkedvezmény még kedvezőbbé vált. Ettől az évtől kezdve ugyanis a forgalmi érték meghatározásánál nem kell figyelembe venni a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatás (tipikusan a családok otthonteremtési kedvezménye) összegét, így elképzelhető, hogy akár egy 40 millió forint értékű új lakás megszerzésekor is érvényesíthető az illetékelőny, ha az új lakás megvásárlásához 10 millió forint vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatást használtak fel az adózók. Ebben az esetben a vagyonszerzőnek – 40 000 000 * 0,04 = 1 600 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték helyett mindösszesen – 40 000 000 – 10 000 000 = 30 000 000; 30 000 000 *0,04 = 1 200 000; 1 200 000 – 600 000 = 600 000 forint illetéket kell fizetnie.
Hangsúlyos azonban, hogy az említett rendelkezést kizárólag a 2018. január 1-jét követően megkötött, új lakás szerzésére irányuló szerződésekkel kapcsolatban lehet érvényesíteni. Azok a személyek tehát nem vehetik igénybe a kibővített illetékkedvezményt, akik az adásvételi szerződést 2017. december végén megkötötték, ám a jogügyletet csak 2018. január 1-jét követően jelentették be a földhivatalhoz illetékkiszabásra.
II. A cserét pótló vétel és a kisebb forgalmi értékű lakás illetékének új szabályai
Számtalan olyan élethelyzet adódik, amikor a lakástulajdonosok úgy döntenek, hogy a meglevő lakásukat kisebbre/nagyobbra cserélik, illetve kisebb/nagyobb forgalmi értékű másik lakást vásárolnak a korábbi helyett. Ebben az esetben az illetéktörvény igen „nagyvonalú” szabályt rögzít, hiszen a magánszemélyeknek a megszerzett lakás forgalmi értéke helyett mindösszesen a két lakás (vagyis a megszerzett és az értékesített) forgalmi értékének különbözete után kell csak visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetniük [illetéktörvény 21. § (2) bekezdés], ráadásul az illetékalap meghatározásánál szintén nem kell figyelembe venni a vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás összegét. Mindemellett illetékmentes az a jogügylet, amikor a magánszemély a nagyobb forgalmi értékű lakása helyett kisebb forgalmi értékű lakást szerez [illetéktörvény 26. § (1) bekezdés y) pont].
Az illetékalap-kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a vagyonszerző magánszemély legyen, az azonban nem kritérium, hogy az eladó is magánszemélynek minősüljön, vagyis a magánszemély vagyonszerző akkor is igénybe veheti a cserét pótló vétel kedvezményét, illetve a kisebb forgalmi értékű lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet, ha olyan lakást vásárol, amelynek korábbi tulajdonosa nem természetes személy volt.
További kritériumként rögzíti az illetéktörvény, hogy mindkét ingatlan – belföldi – lakástulajdonnak minősüljön, illetve, hogy a magánszemélyt mindkét lakásra nézve ugyanolyan jogosultság (azaz tulajdonjog vagy vagyoni értékű jog) illesse meg.
Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, akkor minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni [illetéktörvény 21. § (4) bekezdés, 26. § (19) bekezdés]. 2017. december 31-éig az illetéktörvény előírta azt is, hogy a lakáseladás és a –vétel között legfeljebb egy év telhet el.
Ezt a követelményt ugyanakkor az Országgyűlés enyhítette az év elejétől, így a kedvező illetékszabályok alkalmazásakor az illetéktörvény a lakásvásárlást megelőző legfeljebb 3 éven belül értékesített másik lakás eladását is engedi figyelembe venni. Hangsúlyos azonban, hogy a lakásvásárlást követő értékesítés esetén változatlan maradt a szabályozás, tehát az időtartam meghosszabbítása kifejezetten és kizárólag a lakásvásárlást megelőző értékesítésekre vonatkozik.
Példa: A család 3. gyermekük születésére tekintettel 2018. február 21-én megvásárolt egy 84 m2-es családi házat a főváros egyik kertvárosi övezetében, 35 millió forintért. Korábbi lakásukat, egy 23 millió forint forgalmi értékű belvárosi, 27 m2-es garzonlakást 2016 októberében adták el, azóta bérelnek egy 53 m2-es panellakást. A megváltozott szabályozást alkalmazva, a 2016-ban értékesített lakás forgalmi értékét is figyelembe lehet venni az illetékalap meghatározásakor, így 35 000 000 – 23 000 000 = 12 000 000 forint illetékalap után kell (12 000 000 * 0,04 =) 480 000 forint illetéket fizetniük (a korábbi szabályozás alapján 35 000 000 * 0,04 = 1 400 000 forint lett volna a fizetendő illeték összege).
adozona.hu